Állat- és növényvilág

Magyarország növényzete – részben a többféle éghajlati hatás keveredése miatt – rendkívül változatos. Található itt a kontinentális éghajlatú Kelet-Európa füves pusztáiból éppúgy, mint az óceáni tájakra jellemző lombhullató erdőkből vagy a mediterrán eredetű örökzöld növényekből. Az eredeti természetes növényzet jellemzően az erdő és az erdős puszta volt a területen, a mocsarak és lápok pangó vizében pedig sajátos növényzet alakult ki.

A változatos növénytakaróhoz változatos állatvilág társul. Hazánkban mintegy 32 ezer állatfaj él, ennek négyötöde rovar. A folyók és állóvizek a halak gazdag állományát rejtik, a leggyakoribbak közé tartozik például az amur, a busa, a compó, a csuka, harcsa, kárász, kecsege, a márna, a ponty vagy a pisztráng. Erdőn, mezőn élő fontosabb állatok az őz, a szarvas, a vaddisznó, a mókus, a róka, a kistermetű nyest és a menyét. A füves pusztákat többek között a rágcsálók választják lakóhelyül, de a mezei nyúl, az ürge és a hörcsög mellett itt él még például a ritkaságnak számító nagy testű túzok, a fácán, a fürj, a fogoly, valamint számos ragadozó és énekes madár is. Mocsaras vidékeken  él a gémek néhány faja, mint a nemes kócsag, a kárókatona (kormorán), a gulipán, a búbos banka és a vadkacsa.